25. fejezet - Sam 24°C

A hónapok sokkal gyorsabban teltek, mint általában. Amióta Beck nem volt ember, jobban mondva állandóan farkas volt, kevesebbet voltam vidám - egészen idáig. A napjaim majdnem kivétel nélkül mind jól teltek, az idő tavasz eleje és tél vége fele már nagyon jó volt. Amikor régebben agyhártyagyulladást adtak be nekem, az adott még egy kis időt. Azon a télen nem is változtam át. Most, hogy melegedett az idő, fele annyi meleg is elég volt az átváltozáshoz. Christian és Cheryl már átváltoztak, csak Trish nem. Ő olyan "hamar érő", mint én. PErsze nem gondoltam volna, hogy lesz még egy ilyen. Hát lett. Beck sokat volt a társaságunkban, ez is felvidított, még ha farkasként is, szerintem képes volt az emberi elméjét megőrizni. A tó mostanában alkalmas farkas-fürdőzésre, szóval van egy saját strandunk úgymond, persze emberként használjuk. Mélyen bent van az erdőben a tó, és ha hideg a víz, átváltoznánk tőle, akkor se vesz észre senki. Ez megkönnyíti a dolgunkat. Grace különös ajándékkal lepett meg, egy új gitárral. Megint sokat zenélek, nagyon sokat. "...Minden elkapott falevél
 Egy boldog napot ér
Hideg szélben, te meg én
Két ember, ki egymásnak él..." 

24. fejezet - Grace

- Chris! Christian! Ez hogy van?? - ordibáltam.
Chris volt az egyetlen, aki képes volt AKÁRMIKOR átváltozni. Persez közel se biztos, hogy ez mindig így lesz... De ezt akkor is, én is meg akarom tanulni. Tudom, Sam-nek nem tetszik, hogy Chris-el lógok, és borzasztóan bűntudatom van. Chris pedig szemmel láthatóan jóval többet érez irántam, mint barátság, úgyhogy igyekkszem megakadályozni egy olyan helyzet kialakulását, mint ami köztem, és Shelby között van. Nagyon zavaró lenne.
- Igen, Grace? Mit nem értesz? - mint valami jólnevelt pincsikutya, rögtön rohant hozzám, ha hívtam.
- Hát azt, hogy itt akkor nekem most hogy kéne ugrani az ugrásban átváltozásoz?? - értetlen képem volt.
- Ugorj minél magasabbra, és húzd össze magad.
- Ehhem. Jó.
A szememmel megtaláltam Sam-et. Szívesen odafutottam volna hozzá, de ezt még meg akartam próbálni. Átváltoztam - a farkassá változás már akármikor ment, és kellőképpen megszoktam a vele járó fájdalmat is.
Ugrás - felugrottam, közben rámordultam gondolatban Chris-re, hogy ne nézzen - jól tudtam, a véremben éreztem, hogy át tudok változni, és akkor.... Hát akkor,  tudjátok, ember leszek. De a ruháim nem teleportálódnak vissza rám...
Chris elfordult, Sam pedig egyre jobban figyelt - a csontom megreccsent, és csak a szemem maradt az, ami mindig megmarad, ha farkas vagy - de ember voltam. Sam odahozott egy köntöst, és kézen fogva mentünk vissza Beck házához. Nevetgéltünk - életünkben először, ebben az életben is boldogok voltunk.
Chris arcáról egy könnycsepp gördült le, és féltékenyen nézett utánunk.

23. fejezet - Sam

Mint később kiderült, Grace farkaséletben is jól kiismeri magát. Nagyon ügyes vadász volt, jó volt a stratégiája, de tiltakozott az ellen, hogy házi kutyákat, macskákat, teheneket, lovakat és egyéb házi, embernek fontos állatokat megtámadjunk. A harc terében is meg edződött. "Edzőpartnere" Shelby, aki napi egy-kétszer megpróbál nekimenni. Az első támadást én hiúsítottam meg, de ezek után Gracie sokkal jobban figyel a két ellenséges félre, a gyengébbek kedvéért megemlítem - ez Shelby és Olivia.
A Shelby - Grace harcok is miattam történnek, igen, Shelby még mindg jogot formál a - felé nem létező - hűségemre. Meg Grace még az oda-vissza változó időszakának a végén van...
Tíz - tizenegy óránként átválltozik, amit nézni is szörnyű. Persze Trish, Cheryl és Chris, az "újak" mindig mellette állnak. Cheryl is változik még. Kicsit féltékennyé tesz, hogy Grace nagyon jól kijön Chris-el. Aki amúgy - csak megemlítem - 2 évvel fiatalabb nála. Rosszul esik, hogy más fiúra is figyel, nem csak rám. Eléggé idegölő. És ezt Trish is így gondolja....

A legjobb Shiver fan Made

22. fejezet - Grace

Majdnem egy hónappal később...

Én magam is  rájöttem, hogy a szüleim mennyire nincsenek tisztában azzal, mivé is alakultam. Szerintem egy hónapig fel se tűnt nekik, hogy nem láttak, hiszem amúgy se szoktak. De egyszer feltűnt nekik, hogy nem is vagyok otthon. Keretek. Szerencsére a természet változása már eltakarta első átváltozásom kitaposott és véres nyomait. Ők azonban azt hitték, megint farkastámadás történt. Vagy elszöktem valakivel. De a 2. lehetősséget ki is zárták, hisz nagyon jól tudták, hogy nem találkozgatok fiúkkal mióta Sam "Mexikóba költözött a családjával".
Szóval maradt az első lehetősség. Hallottam, hogy beszélgetnek. Minden este hallgatóztam a szobám ablakánál. Csak azt reméltem, hogy nem fognak puskával nekiesni a falkának.

21. fejezet - Grace

Az órák, mint valami Ferrari úgy rohantak el mellettem, a napok és a hetek követték őket, majd eltelt a nyár, elindult a suli és én kimaradoztam. A Sammal töltött idő jót tett. Elmagyarázta az átváltozás kevésbé kellemetlen módjait, majd arra kért, küldjek neki képeket, a fejébe. Ez egész jól ment. Az életem boldogan telt, amíg be nem köszöntött a tél.
(-3 °C)
Sam változott át először. Elintéztük, hogy a ruháim egy része átkerüljön Beck házába. Sam után mentem az udvarra, és én is átváltoztam. Az eddigi legfájdalmasabb átváltozás volt. Sam elindult, én pedig utána. Beletanultam a farkaslétbe, szóval nagyjából tudtam, hogy hová visz. Lassan csatlakoztak a falkatagok: Salem, Beck, Olive [nem túl lelkesen], Shelby [egykutya] , Ulrik és a két új gyerek. Egy fiú, és egy kislány. Ők békésen fogadtak. Sokkal élesebben érzékeltem a mozgást. Éreztem az illatokat, és a hangulatot. A hideget kevésbé. és a hangok nem jutottak eszembe. Küldtem Becknek egy "rövid beszámolót" az első átváltozásomról, de amint megtettem meg is bántam. Ő nem akarta ezt. Meg akartam értetni vele, hogy saját akaratomból vagyok itt, Ő pedig azt hiszem azt próbálta elmagyarázni, hogy már hozzájuk tartozom. Ez meghatott.

20. fejezet - Sam (16°C)

Igen, végig tudtam, hogy Grace hol van. Igen, nem mentem utána, mert hideg volt, és nem gondoltam, hogy baj lehet...  Sajnálom. Tudja, hogy sajnálom, és nem csak neki, de nekem is szörnyű érzés volt... De még nincs vége. Amikor először változik át az ember, hát az a legfájdalmasabb. És a legrosszabb, hogy énnekem is végig kellett néznem. Utáltam magam érte, hogy nem vagyok olyan járatos a visszaváltoztatás terén, mint Gracie. Átváltozott. Akkor vettem észre, mikor visszaért a boltból, megrakodott szatyrokkal a kezében, a lépcsőre hanyatlott és nyöszörgött. Ismertem a hangot, hisz nem egyszer én magam adtam ki magamból. Rémülten rohantam ki, és szó szerint beringattam magammal a szobába, de már késő. Eléggé áthűlt a szoba, és nyitva volt az ablak is egy belső szobában. Megreccsentek a csontjai, és lassan alakot váltott. Megláttam a farkast, pont olyat, amilyet képzeltem. Nyári fekete. Gyönyörű. Még farkasként is sokkal szebb valamennyiünknél. Apró mancsait nézte, majd rám emelte a szemeit, és szűkölt. Zavart volt, minden túl gyorsan történt minden. Bebugyoláltam egy rakás takaróba, és nem kellett egy negyed óra, hogy átváltozzon megint. Utána átbeszélgettük az éjszakát, és nem aludtunk egy percet se.

19. fejezet - Grace (18°C) PÁR HÉTTEL KÉSŐBB!

Lassan ősz felé közeledtünk, és egyre jobban lehűlt a levegő. Ezt akkor érzékeltem igazán először, mikor elmentem csekély élelmet vásárolni magamnak, az őseimnek [akiket szerintem kb. két hónapja nem is láttam] és Sam-nek. De mikor kimentem, és megcsapott a hideg szél, rettentően reszketni kezdtem, és úgy döntöttem, mégis inkább kocsival megyek. Mind azt hittük eddig, hogy én immúnis vagyok a farkaskórra. Hát tévedtünk. De én ennek csak örülhetek. Hazafelé deja vu- m volt.  A régi erdei úton jöttem a kocsival [egy Merci, apu szerezte, miután a szemére vetettem hogy mindíg mindent csak ígérget ] és láttam egy fekete farkast. Mint egy évvel ezelőtt, nagyjából. Akkor láttam először Ulrikot távolról. Most megint láttam.

Elképzeltem, milyen lesz átváltozni... hát nem jött meg tőle a kedvem, kiszállni az autóból... de muszáj volt. Nem számíthatok rá, hogy Sam kijön ilyen hidegben. Az ajtóig meg csak kibírom valahogy. Csakhogy nem így történt...